13. rész

13. rész

-Teri szemszöge-

Zayn lejött a konyhába.

-Hívtál úrnőm? -hajolt meg.

-Najó ezt inkább meg sem hallottam -ráztam meg a fejem. -Neked van jogsid ugye? Be kéne vinni Niallt a kórházba. 

-Miért úrnőm?-érdeklődött tovább.

-Azért drága alattvalóm, mert e pejnahajder bevett a szájába egy villanykörtét és most nem tudja kiszedni.

-Hehe, de hülye -röhögte ki Niall-t. -Akkor menjünk a kórházba! -kiáltotta el magát.

A nagy zajra kijött a szobájából Liam is. Mérgesen letrappolt a lépcsőn és megállt előttem. 

-Hova mentek?

-Kórházba -válaszoltam egyszerűen.

-Megyek én is. 

Megrántottam a vállam és épp kinyitottam az ajtót, amikor eszembe jutott valami. Felrohantam Rózsika szobája elé, majd benyitottam. Rózsi már megint (vagy még mindig) a Kendall-oltárát nézegette.

-Kórházba megyünk, mert Nia...-kezdtem el a mondókámat, de közbevágott.

-Jó jó, csak pssszt! Épp Kendallel beszélek telepatikus módon.

Furcsán néztem és lassan kihátráltam a szobából. Lerohantam a lépcsőn és kimentem a ház elé. 

-Liam szemszöge-

Teri beült az anyósülésre, engem pedig hátraküldött Niall mellé azzal az indokkal, hogy nekem kell letörölni a nyált a szájáról. Nos igen, mivel Niall nem tudott nyelni, már szó szerint nyáladzott. Szóval elindultunk .

Zayn a szokásos tempójában, azaz a "még egy nagyi is lesétál minket" tempóban kezdett el menni.

-Öhm...Zayn, csak  egy kicsike kis kérdés....-kezdte Teri. -Odaérünk még ma?

-Kacc kacc! Fő a biztonság!

Így hát kocsival beértünk a kórházba egy óra alatt, ami amúgy gyalog lett volna 15 perc. 

-Aranka szemszöge-

Harry nekifutott és megpróbált felugrani az épp piros zsiráfra. Masszív egy állat lehet, hiszen Harrynek ez már az ötödik ugrása volt. Csakhogy most is az történt mint a másik négynél. Harry jóformán visszapattant a zsiráf oldaláról. 

-Feladoooom! -kiáltotta el magát.

Visszament a karámba és kihozott egy dobozt. Fellépett rá és felszállt a színváltós zsiráfra.

-Hazza ezt nem tudtad volna kitalálni mondjuk úgy 20 perccel ezelőtt?

-Inkább meg se szólalj! Akkor, menjünk romantikusan zsiráfogolni a naplementében! Jihi-jahó-jupp-jupp! -üvöltözött, mire az állat elindult. 

Annak azért örülök, hogy fogalmam sincs hogy hogy kell ezt....ezt az izét kezelni.

-Jihi-jahó-jupp-jupp! -ismételtem Edward után félénken.

Bottla (mint kiderült ez volt a neve) megiramodott, Harry és zsiráfja után. Nem is volt olyan nehéz megülni azt a zsiráfot. 

Lassan felzárkóztam Harry mögé. Egy pillanatra oldalra fordítottam a fejem, hogy megnézzem Fürtöcskét. Egyszerűen gyönyörű volt ahogy a csini-csini göndör fürtjei lobogtak a szélben. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy egy fa felé megyek...

-Teri szemszöge-

A kórházban mindenki hol Niallt bámulta tátott szájal, hol pedig Liamat és Zayn-t akik egymás nyakába állva  próbálták a plafonra ragadt gumiszörnyüket leszedni, amit a kórház előtt golyós  automatából szereztek.

Aztán végül az orvos nagy röhögés közepette kiszedte Niall szájából az égőt. Indulhattunk haza. 

12. rész

12. rész 

-Bözsi szemszöge-

Louis elcipelt egy zöldséges standhoz, ami valahol a házuktól 6 km-re volt. Szinte futva tettük meg ezt az utat, mert Lou szerint "ha nem érünk oda időben, akkor nagy répaevő-Louis gyűlölő szörny megeszi". Hááát jó. Tehát futottunk. Louis elöl, én pedig 15 méterrel  utána lemaradva.

-Louis ott vagyunk már? -kérdeztem előreüvöltve.

-Még egy picit futunk -lihegett.

Az a pici futás körülbelül 20 perc volt. Egyszer csak Louis megtorpant a már előbb említett zöldséges standnál.

-Sokkolom Margit néni! Ma is répáért jöttem -köszönt (?) William a pult mögött álló néninek.

-Jaj, Louis, hiszen tegnap vittél el majdnem 25 kilót! 

-Tudom, tudom, de ha nem ettem volna meg, akkor nem tudnék ilyen szépen fütyülni -mondta.

Természetesen bemutatta a tehetségét, több-kevesebb sikerrel. Inkább kevesebbel.

-Rendben -adta meg magát Margit néni. -Mennyi kellene?

-Hmm...-gondolkozott el Lou. -Olyan 33 kiló körül.

-Mennyi? -nézett kikerekedett szemmel Margitka.

-Most ketten vagyunk -célzott a fiú rám.

-Öhm...az az igazság, hogy én nem nagyon szeretem a répát -szóltam közbe.

-Tessék? -fordult felém ledöbbenve, aztán legyintett egyet. -Nem baj, majd megszerettetem veled!

Ekkorra az eladó néni már becsomagolta a répákat, amiket Tommo ki is fizetett. Épp mentünk volna el, mikor az utcán megláttam egy lányt, aki nagyon ismerősnek tűnt. 

-Tata?! -kiáltottam és odafutottam hozzá.

-Rózsika szemszöge-

-Ez mi? -nézett ledöbbenve Liam.

-Öhm...ez csak egy...emlékező hely -találtam ki valamit.

-Ne már! Te tényleg oltárt állítottál? 

-Pff! Mi? Neeem! -vetettem be a színész tehetségemet.

-Ráadásul Kendall Schmidt-nek? Annak a tagnak olyan a szemöldöke, mint egy esőerdő -röhögött.

Najó ennyi volt! Senki sem bánthatja az én Kendall-omat! 

-Kifelé! -mutattam az ajtó felé.

-Mivan?

-Jól hallottad! Kifelé! -kituszkoltam az ajtón és utána pedig kulcsra zártam.

Visszamentem az oltáromhoz és tovább csodáltam Kendall-t.

-Teri szemszöge-

Ezt nem hiszem el! Ki az az állat aki ecettel próbálja meg leszedni a körömlakkot? Hát persze, hogy Zayn.
Bementem a szobámba és kihoztam neki a saját körömlakklemosómat.
-Ez meg mi? -nézett rám értetlenül.
-Úgy hívják körömlakklemosó. Ez majd leszedi.
-Úú, köszi -ugrándozott.
Szememet forgatva távoztam a fürdőből, és egyenesen a konyhába mentem. Niall épp a villanykörtét csavarta ki (?).
-Na és te mit csinálsz? -kérdeztem "izgatottan".
-Megnézem, hogy belefér-e a villanykörte a számba.
Mielőtt reagálhattam volna Niall betette a szájába az említett tárgyat.
-Hülyékkel vagyok körülvéve! sóhajtottam.
-E e she shólalj...-mondta Niall az égővel a szájában.
-Najó, vedd ki mielőtt szétharapod!
-Ohé...e hem meh...-kezdett kiabálni.
Először azt hittem, hogy csak viccel, de kezdett egyre jobban megijeszteni.
-Ohh...-kezdte volna, de közbevágtam.
-Fogd be, még a végén tényleg elharapod! Zayn, gyere le egy picit! -kiabáltam fel.

11. rész Harry is irresistible

11. rész Harry is irresistible

-Aranka szemszöge-

-Nemááár! Mozdulj ki egy kicsit. Tudod mit, elmegyünk valahova -rángatott magával.
Kicipelt az udvarra és megállt egy karám előtt. Elkezdett vigyorogni, mire kérdőn néztem rá.
-Most mi van? Kimozdultunk az udvarra? -kérdeztem furcsán.
-Ajj neeem! -biggyesztette le az ajkát. -Elmegyünk színváltós zsiráfogolni!
-Hogy mit csinálni?
-Zsiráfogolni -vágta rá.
Befutott a karámba és kivezetett egy színváltós zsiráfot(?), majd visszament és még egyet. Megállt előttem és az egyik zsiráf kantárját a kezembe nyomta.
-Én hogy szállok fel erre? -mutattam az éppen kék és piros színben pompázó állatra.
Égnek emelte a szemeit, majd visszanézett rám amolyan "még sosem zsiráfogoltál?" pillantással. Mikor látta, hogy a "kérdésére" az volt a szemválaszom, hogy "nem, képzeld még nem", összekulcsolta a két kezét és kissé lehajolt. Pár percbe tellett, míg felfogtam, hogy épp bakot tart nekem.
Óvatosan ráléptem az összekulcsolt kezére és felpattantam a zsiráf hátára. Miután én már fent voltam, Hazza következett. Valahogy előre láttam, hogy neki sem fog olyan könnyen menni. Igazam lett...

-Rózsika szemszöge-

Épp a Kendall Schmidt-nek készült oltáramat igazgattam, amikor berontott Liam. Kezében egy kis téglalap alakú üveget, talán egy akváriumot tartott.
-Nézd, vettem egy halat! -ujjongott.
-Öhm...hurrá? -pislogtam rá meglepődötten, hiszen mióta itt vagyunk vele beszéltem a legkevesebbet, így mindenre számítottam, csak arra nem, hogy nekem mutatja meg először az új halát.
-Aha, hurrá bizony! -ugrált mint egy gyerek.
-Hogy hívják? -próbáltam udvarias lenni.
-Liam, jr. Hogy máshogy? -tett fel egy költői kérdést.
-Szuper -helyeseltem halkan, miközben próbáltam eltakarni az oltárom.
Valószínűleg feltűnően csináltam, mivel Liam lerakta Liam, jr-t és félretolt. Ledöbbenve állt az Kendall-oltár előtt.

-Zayn szemszöge-

-Miért nem jön le? -morogtam magamnak.
Épp a fekete körömlakkor próbáltam (volna) lesikálni a körmeimről, több-kevesebb sikerrel.
-Szia. Mit csinálsz? -jött be a fürdőbe Teri.
-Áhh, próbálom leszedni a körmeimről amit alkottatok. De ezzel csak azt érem el, hogy a körmeim jönnek le.
Hallottam, hogy Teri halkan felnevet. Ha-ha, tényleg baromi vicces.
-Mivel próbálod? -kérdezte.
-Ecettel. Mivel mással? -néztem rá értetlenül.
Teri nem szólt semmit, csak megdörzsölte a halántékát és átment a szobájába.

-Bözsi szemszöge-

Aztán végre megszólalt Louis.
-Figyi, ezt már régóta el szeretném mondani....és számomra ez nagyon fontos...-húzta az időt.
-Igeeeen? -fordultam felé csillogó szemekkel.
-Tudnod kell, hogy én....én....szeretem a répát! -bökte ki végül.
Ajj pedig azt hittem mást akar mondani.Mindegy. 
-Elmegyünk répát venni? -kérdezte.
-Felőlem -rántottam meg a vállam és követtem kifelé.

Állatkert és féltékenység

A tegnapi nap folyamán egyik fotósunk lekapta  Nagy O-t és Harold Edward Styles-t az álltakertben. Értesüléseink szerint Hazza azért vitte a Nagy O-t az állatkertbe, hogy bemutassa szüleinek. Azon kívül, hogy       Harry szülei nagyon örültek annak, hogy egyetlen pici fiuk hazatért, örültek annak is, hogy megismerhették a Nagy O-t. Persze a látogatásról fotók is készültek:

Mi örülünk, hogy boldogok, de ebben a felhőtlen kapcsolatban vannak negatívumok. Mivel Harry szinte minden szabadidejét a Nagy O-val tölti, így kissé elhanyagolja Louis-t.  Habár Tomlinson-t ez az első időszakban megviselte, úgy látszik továbblépett. Egyre több időt tölt Liammal. Megfigyeléseink szerint Louis elkezdett közeledni Pa-y-ne felé és ez az érzés valószínűleg kölcsönös. Ezzel nem is lenne baj, ha Liamnak nem lenne lelki társa, aki Zayn. Vajon mit fog szólni ehhez Zayn? Ez egy szerelmi ötszög? 

10. rész

10. rész

-Aranka szemszöge- 

-Mi a francot csináltatok? -kelt ki magából Zayn.

-Nem is mi voltunk! Hallottál már a poénmanókról? Éjszaka belopóznak az emberhez és egy kicsit "átalakítják" -mentegetőzött Louis.

-Ja, persze. Ezt még visszakapjátok, mindannyian -morogta, majd elment.

-Tiszta zakkant -állapította meg Niall miközben a müzlis dobozát szorongatta.
Mind helyeslően bólogattunk, majd mentünk a saját dolgunkra. Én folytattam az álláskeresést.

-Teri szemszöge-

Megéheztem, ezért lementem a konyhába, ahol Niall meg egy számomra ismeretlen  srác éppen kifosztották a hűtőt. Nem viccelek, egy hátizsákba pakolták a kaját.
-Ti mit csináltok? -kérdeztem tőlük furán.
Erre mindketten megfordultak. Az arcuk viszont tele volt tejszínhabbal, Niallnak olyannyira, hogy szerintem nem látott.
-Öhm... mi csak eszünk -mondta a szerinte természetes választ.
-Azt látom, de minek a hátizsák?
-Carlos -mutatott a barátjára- úgy gondolta, hogy mindenképpen kell kaját tartalékolnunk egy zombiapokalipszis esetére.
-Hát persze, ez egyértelmű -bólogattam cinikusan, majd behajoltam a hűtőbe. -Niall, ezt nem hiszem el! Befaltátok az összes kaját?!
-Aha -bólintott.
-Tessék -nyújtott oda nekem Carlos azt hiszem, egy hamburgert(?).
-Köszi -köszöntem meg, majd felmentem.

-Bözsi szemszöge-

-Louis, fejezd már beee! -kiabáltam, miközben Lou az ágyon ugrált.
-Hát jó -ugrott egy utolsót és rám ült(!).
-Tomlinsoooon, száljj le rólam! -förmedtem rá.
-Hé, döntsd el mit akarsz.
-Hogy nyugodj le!
Erre végre leült az ágyra. Egy darabig nézett engem, aztán végre megszólalt.

-Aranka szemszöge-

Ez reménytelen! Sose találok állást sem magamnak, sem a többieknek. Reményvesztetten borultam rá a laptopomra.
-Cukorbombázó! Mit csinálsz? -jött oda hozzám Hazza.
-Még mindig állást keresek -mondtam fáradtan.
-Nemááár! Mozdulj ki egy kicsit. Tudod mit, elmegyünk valahova -rángatott magával...

Boldog szülinapot Bözsi! :)