10. rész
-Aranka szemszöge-
-Mi a francot csináltatok? -kelt ki magából Zayn.
-Nem is mi voltunk! Hallottál már a poénmanókról? Éjszaka belopóznak az emberhez és egy kicsit "átalakítják" -mentegetőzött Louis.
-Ja, persze. Ezt még visszakapjátok, mindannyian -morogta, majd elment.
-Tiszta zakkant -állapította meg Niall miközben a müzlis dobozát szorongatta.
Mind helyeslően bólogattunk, majd mentünk a saját dolgunkra. Én folytattam az álláskeresést.
-Teri szemszöge-
Megéheztem, ezért lementem a konyhába, ahol Niall meg egy számomra ismeretlen srác éppen kifosztották a hűtőt. Nem viccelek, egy hátizsákba pakolták a kaját.
-Ti mit csináltok? -kérdeztem tőlük furán.
Erre mindketten megfordultak. Az arcuk viszont tele volt tejszínhabbal, Niallnak olyannyira, hogy szerintem nem látott.
-Öhm... mi csak eszünk -mondta a szerinte természetes választ.
-Azt látom, de minek a hátizsák?
-Carlos -mutatott a barátjára- úgy gondolta, hogy mindenképpen kell kaját tartalékolnunk egy zombiapokalipszis esetére.
-Hát persze, ez egyértelmű -bólogattam cinikusan, majd behajoltam a hűtőbe. -Niall, ezt nem hiszem el! Befaltátok az összes kaját?!
-Aha -bólintott.
-Tessék -nyújtott oda nekem Carlos azt hiszem, egy hamburgert(?).
-Köszi -köszöntem meg, majd felmentem.
-Bözsi szemszöge-
-Louis, fejezd már beee! -kiabáltam, miközben Lou az ágyon ugrált.
-Hát jó -ugrott egy utolsót és rám ült(!).
-Tomlinsoooon, száljj le rólam! -förmedtem rá.
-Hé, döntsd el mit akarsz.
-Hogy nyugodj le!
Erre végre leült az ágyra. Egy darabig nézett engem, aztán végre megszólalt.
-Aranka szemszöge-
Ez reménytelen! Sose találok állást sem magamnak, sem a többieknek. Reményvesztetten borultam rá a laptopomra.
-Cukorbombázó! Mit csinálsz? -jött oda hozzám Hazza.
-Még mindig állást keresek -mondtam fáradtan.
-Nemááár! Mozdulj ki egy kicsit. Tudod mit, elmegyünk valahova -rángatott magával...
Boldog szülinapot Bözsi! :)
Mind helyeslően bólogattunk, majd mentünk a saját dolgunkra. Én folytattam az álláskeresést.
-Teri szemszöge-
Megéheztem, ezért lementem a konyhába, ahol Niall meg egy számomra ismeretlen srác éppen kifosztották a hűtőt. Nem viccelek, egy hátizsákba pakolták a kaját.
-Ti mit csináltok? -kérdeztem tőlük furán.
Erre mindketten megfordultak. Az arcuk viszont tele volt tejszínhabbal, Niallnak olyannyira, hogy szerintem nem látott.
-Öhm... mi csak eszünk -mondta a szerinte természetes választ.
-Azt látom, de minek a hátizsák?
-Carlos -mutatott a barátjára- úgy gondolta, hogy mindenképpen kell kaját tartalékolnunk egy zombiapokalipszis esetére.
-Hát persze, ez egyértelmű -bólogattam cinikusan, majd behajoltam a hűtőbe. -Niall, ezt nem hiszem el! Befaltátok az összes kaját?!
-Aha -bólintott.
-Tessék -nyújtott oda nekem Carlos azt hiszem, egy hamburgert(?).
-Köszi -köszöntem meg, majd felmentem.
-Bözsi szemszöge-
-Louis, fejezd már beee! -kiabáltam, miközben Lou az ágyon ugrált.
-Hát jó -ugrott egy utolsót és rám ült(!).
-Tomlinsoooon, száljj le rólam! -förmedtem rá.
-Hé, döntsd el mit akarsz.
-Hogy nyugodj le!
Erre végre leült az ágyra. Egy darabig nézett engem, aztán végre megszólalt.
-Aranka szemszöge-
Ez reménytelen! Sose találok állást sem magamnak, sem a többieknek. Reményvesztetten borultam rá a laptopomra.
-Cukorbombázó! Mit csinálsz? -jött oda hozzám Hazza.
-Még mindig állást keresek -mondtam fáradtan.
-Nemááár! Mozdulj ki egy kicsit. Tudod mit, elmegyünk valahova -rángatott magával...
Boldog szülinapot Bözsi! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése